Jogok és kötelezettségek a társasházban

A tulajdonostársakat érintő jogok és kötelezettségek alapvetően 2 nagy csoportra oszthatók: a külön-, ill. a közös tulajdont érintőekre.
A tulajdonostársakat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.
E jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs jogait és törvényes érdekeit sértve.
A külön tulajdonban lévő lakás, ill. nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának szabályait a szervezeti-működési szabályzat határozza meg a társasház céljának, működésének megfelelően. Így pl. Az szmsz megtilthatja, hogy a házban akár az egyik tulajdonostárs, akár egy bérlő nagy forgalommal járó tevékenységet végezzen.
A nem lakás céljára szolgáló helyiség hasznosítási módjának megváltoztatását a közgyűlés megtilthatja, a mennyiben a társasház rendes működését, vagy a lakás nyugalmát zavarja az ott folytatandó tevékenység.
Ilyen eset lehet pl., ha valaki a garázsában zajos vagy a többi lakó nyugalmát bármi módon zavaró műhelyt rendezne be.

A tulajdonostársat még saját külön tulajdonával kapcsolatban is terhelik kötelezettségek. Így például köteles fenntartani lakását és egyéb saját tulajdonú területét, valamint köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a vele együtt lakók, vagy akiknek lakása használatát átengedte, mindenkori jogait úgy gyakorolják, hogy a többi tulajdonos joga és érdeke ne sérüljön.
Lehetővé kell tennie és tűrni, hogy lakásában a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson, természetesen a lakás tulajdonos, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül. A lakásban tervezett építkezésről is köteles értesíteni a közös képviselőt.

A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek igen hasonlóak az előzőekhez. Így minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs jogát és jogos érdekeit. A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja.

A tulajdonostárs alapvető kötelezettsége a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásának költségének (közismert nevén a közös költség) fizetése, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó (ilyen például a bővítés, új építés) kiadások finanszírozása.

A közös költség fogalmát minden, társasházban lakó ember ismeri. A kifejezés hivatalos meghatározása a tulajdonostársaknak a közös tulajdon fenntartásával a rendes gazdálkodás körébe tartozó költségek fedezetét biztosító, az éves költségvetésben megszavazott hozzájárulás. A közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terheli, kivéve, ha a szervezeti- és működési szabályzat (szmsz) másképpen rendelkezik. (Például a lakásban lakók száma szerint.)
Közös költség hátralék esetén a közös képviselőnek intézkednie kell az adósnak a határidő megjelölésével történő felszólításáról, továbbá – ha a felszólítás eredménytelen – bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezéséről, illetve a társasházi törvény rendelkezése szerinti felhatalmazás esetében a jelzálogjog iránti kérelem benyújtásával.
Sok lakásvásárló esik abba a hibába, hogy csak az ingatlan árát és az esetleges hitel törlesztőrészleteit veszi számba a háztartási költségvetés tervezésekor. Pedig a közös költség összege is igencsak tetemes lehet, különösen egy sokféle szolgáltatást nyújtó, új társasház esetében. Az esetleges őrzés, a közös kert, a medence, a konditerem fenntartása sok pénzbe kerülhet, amit a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában fizetnek.
Szintén a tulajdonostárs kötelezettségei közé tartozik a felújítási alaphoz történő hozzájárulás fizetése – ha a közösség elhatározta az alap képzését. Az új társasházak gyakorta elfeledkeznek erről a lehetőségről, pedig az új épület állapota is romlik – néha egy-két év múltán jelentkeznek az első hibák – a javíttatás költségeinek egy összegben való előteremtése pedig sokaknak nagy gondot jelenthet.

Írta: Nagy Miklósné

Megjelent a Lakásvásárlók Kézikönyvében 2005-ben
A Bokréta Könyvek sorozatban

Ügyfeleink mondták
  • Az eredeti fűtési rendszerről történő leválással és új önálló fűtési rendszer kialakításával a közös képviselő a Társasház számára biztosította az önálló fűtési rendszer kialakítását, másfelől az új rendszer 40-60%-os energia-megtakarítást jelentett a Társasház számára. dr. Bándi Gábor
    ügyvéd
    1094 Bokréta u. 22.
  • A Kvarner által közvetített szakembergárda a ház hibajavításai, elhárításai, állagmegóvása vonatkozásában megbízható, jó minőséget képviselnek, korrekt ár-érték arányban. Gincsai István
    Számvizsgáló Bizottság elnöke
  • Az elmúlt négy évben a Számvizsgáló Bizottság elnökeként meggyőződhettem pontos, becsületes, a lakóközösség érdekeit mindig szem előtt tartó munkájukról. Dr. Győri Sándor
    Bokréta 17-19. Társasház
    Számvizsgáló Bizottság elnöke
  • A közös költség a többi társasházhoz képest átlagos mértékű, ám ennek ellenére kb! 2 000 000 Ft megtakarítást értünk el, és a Kft. megtalálta a megfelelő módját ahhoz, hogy a tulajdonostársaknak ne legyenek jelentős befizetés-elmaradásai. Dr. Payrich András
    Lakástulajdonos és
    Számvizsgáló Bizottság Elnök
Elérhetőségeink
Cím:
1095 Budapest
Viola u. 13-15. Fsz. 1.
Telefon:
+36 1 218 0384
Mobil:
+36 70 272 3855
Ajánlatkérés