A társasház szervezetei, a közgyűlés
A közgyűlés a közösség legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonostársnak ajánlatos részt vennie. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az éves gazdálkodást bemutató elszámolásról, a következő időszak költségvetésének megállapításáról határozó közgyűlést a szervezeti- és működési szabályzatban (szmsz) meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31.-ig meg kell tartani.
A közgyűlést a közös képviselő hívja össze, valamennyi tulajdonostárs írásbeli értesítésével. A meghívók kézbesítésével egyidejűleg annak egy példányát a társasházban, jól látható helyen ki kell függeszteni. A meghívót a tulajdonostársaknak legalább nyolc nappal a közgyűlés előtt meg kell kapniuk. Ez a szabály nem érvényesül sürgős esetekben, amikor valamilyen súlyos meghibásodás kapcsán a vagyontárgyakat, a társasházat, annak berendezéseit, vagy az épületben lakók biztonságát közvetlenül veszély fenyegeti.
Ebben az esetben a nyolc napos határidőt nem kötelező betartani a gyors reagálás érdekében.
A számvizsgáló bizottság is jogosult összehívni a közgyűlést, ha ezt a társasház biztonságos működése érdekében kezdeményezte, de a közös képviselő erre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget. A kisebbség védelmét szolgálja az a rendelkezés, mely szerint kötelező a közgyűlés összehívása abban az esetben is, ha azt a tulajdonostársak egytizede a napirendet és az okot megjelölve írásban kéri. Ennek teljesítésére a közös képviselőnek tizenöt napja van. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megjelölt személy a közgyűlést összehívhatja.
A tulajdonostársaknak kiküldött meghívóknak tartalmaznia kell a közgyűlés napirendjét, nevezetesen azt, hogy milyen kérdésekben kell dönteni. A közgyűlésen csak a meghirdetett napirendi pontokban hozhatnak határozatot a tulajdonostársak. A meghívó fontos tartalmi eleme a közgyűlés elnökére, a jegyzőkönyv vezetőjére és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs személyére vonatkozó előterjesztés.
A közgyűlést az elnök vezeti le. Az ő feladata a határozatképesség megállapítása. A határozatképességet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, ezután lehet csak az egyes napirendi pontok tárgyalására áttérni. A közgyűlés elnökének, a jegyzőkönyv vezetőjének, valamint a jegyzőkönyvet hitelesítő két személynek a megválasztása minden egyéb napirendi pontot megelőz. A határozatképességhez elég, ha az összes tulajdoni hányad több mint felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. A határozatképességet azonban nem csak a közgyűlés megnyitásakor kell vizsgálni, hanem minden egyes napirendi pontról történő szavazás alkalmával. A határozatképességet minden esetben a közgyűlés által megválasztott elnök és a jegyzőkönyv vezetője közösen állapítják meg.
Megismételt közgyűlést kell tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes (nem jelenik meg az összes tulajdoni hányad több mint felével rendelkező tulajdonostárs), vagy a közgyűlés során (egyes napirendi pontokról történő szavazás alkalmával) válik határozatképtelenné, ezért az elnök berekeszti.
A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlés után tizenöt napon belül kell összehívni, az eredetivel azonos napirenddel. Az újabb közgyűlésnek nem képezi napirendi pontját az, amiről az előző közgyűlésen már sikerült határozatot hozni. A megismételt közgyűlés már a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes. Ennek tényét a megismételt közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni, azzal a megszorítással, hogy ahol a társasházi törvény a határozat meghozatalához a tulajdonostársak tulajdoni hányadának meghatározott arányát követeli meg, abban a kérdésben a megismételt közgyűlés a tulajdoni hányadra tekintet nélkül nem lesz határozatképes. Amennyiben a tulajdonos a közgyűlésen nem tud részt venni, lehetősége van rá, hogy képviseletét más személy lássa el, az általa adott meghatalmazás alapján. A meghatalmazás lehet általános és eseti.
A közgyűlésen (hacsak nem rendkívüli összehívásról van szó) számos kérdésben kell határozni, amelyekről a társasházi törvény tételes felsorolást is tartalmaz. Ezek közé tartozik
- a közös tulajdonban álló épületrészek használata, hasznosítása, fenntartása
- a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalása
- a közös képviselő, valamint a számvizsgáló bizottság megválasztása, felmentése és díjazása
- a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadása
- továbbá minden olyan ügy, amelyet az szmsz nem utal a közös képviselő, illetve a számvizsgáló bizottság saját hatáskörébe.
A fenti kérdésekben egyedül a közgyűlés jogosult dönteni. A közgyűlésről kötelező jegyzőkönyvet vezetni, melynek a meghozott határozatokat is tartalmaznia kell. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a két tulajdonostárs aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésen a tulajdonostársakat a tulajdoni hányadul arányában illeti meg a szavazati jog. A társasház törvény eltérő rendelkezésének hiányában a közgyűlés a határozatát a jelenlévő tulajdonosok egyszerű szavazattöbbségével hozza. Ez azt jelenti, hogy a közgyűlésen jelen lévők 50 százaléka plusz egy szavazat kell egy kérdés eldöntéséhez.
A társasházi törvény konkrétan és tételesen meghatározza, mely kérdésekben kell egyhangú, vagy az összes tulajdoni hányad szerinti 4/5-ös többséggel eldönteni, illetve mely döntésekhez elegendő a szavazattöbbség, de az összes tulajdon többsége, nemcsak a jelenlevőké. Minden más esetben a jelenlevők egyszerű szavazattöbbsége elegendő a határozat meghozatalához.
Ilyen egyszerű szavazattöbbséggel hozott határozatban kell dönteni az éves költségvetésről, a beszámoló elfogadásáról, a közös költség viseléséről. A közgyűlésről jegyzőkönyvet szükséges vezetni, melynek a meghozott határozatokat is tartalmaznia kell. Minden tulajdonostársnak joga van a jegyzőkönyvbe betekinteni, sőt a másolási költség megfizetése mellett másolatot is kérhet róla.
A közös képviselő a társasház fő ügyintézője. Számos feladata van, ezek közé tartozik a közgyűlés határozatainak előkészítése, végrehajtása, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek. Minden szükséges intézkedést meg kell tennie az épület fenntartásának biztosítása érdekében. A közös képviselő feladata beszedni a tulajdonostársaktól a közös költség rájuk eső összegét, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. Ő vezeti a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról készült nyilvántartást, a Közgyűlési Határozatok Könyvét. A külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén a tulajdonostárs kérésre köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közös költség tartozásról.
A közös képviselő köteles a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot, könyvvezetést és beszámoló alapján éves elszámolást készíteni. Ha a közgyűlés megbízása alól felmenti, köteles az új közös képviselő részére a megválasztásától számított 30 napon belül írásbeli jegyzőkönyv alapján a társasházra vonatkozó összes iratanyagot átadni.
Az igazán jó közös képviselő a jogszabályi kötelezettségeken túl számos ötlettel, pénzügyi manőverrel, a ház elhelyezkedéséből adódó lehetőségek maximális kihasználásával gyarapítja a közösség bevételeit. Így például a használaton kívüli közös helyiségek (pince, üzlet, tárolók, garázsok) bérbeadása, a ház homlokzatának reklámfelületként való értékesítése. A közös képviselő kiválasztása mindezek miatt igen nagy körültekintést igényel.
Számvizsgáló Bizottságot minden 25 lakásnál nagyobb társasházban választani kell a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére. A számvizsgáló bizottság, illetve annak jogkörével felruházott tulajdonostárs független a társasház többi szervétől. Munkájában csupán a közgyűlésnek van alárendelve, beszámolási kötelezettsége is csak a közgyűlés előtt van. A bizottság javasolt létszáma legalább 3 fő, de mindenképpen páratlan számú tag, hogy elkerülhető legyen a szavazategyenlőség. A bizottság saját tagjai közül választja meg elnökét, döntéseit pedig egyszerű szótöbbséggel hozza.
A számvizsgáló bizottság bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát. Véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatokat, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a szervezeti- működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat. Javaslatot tesz a közös képviselő díjazására. Összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő az erre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget.
Írta: Nagy Miklósné
Megjelent a Lakásvásárlók Kézikönyvében 2005-ben
A Bokréta Könyvek sorozatban
